Partra vetett pláza

A BME-sek a túlparton sötéten ténykedő rivális fél előtt valami furcsára lettek figyelmesek még 2009-ben. Elkezdett kiemelkedni a földből valamiféle vashalom. A régi vámraktárak közt egyre púposodott, és púposodott, hegesztőmunkások szorgosan szikráztattak rajta. Találgattuk, mi lehet, de senki nem tudta. Aztán utánanéztem, és kiderült, hogy a CET nevű pláza épül, amely egyrészt azért kapta a nevét, mert egy üveg-acél bálna vetődött ki a Dunából a vámraktárak közé, másrészt pedig, mert Central European Time, hiszen egy közép-európai országban van.

Egy idő után, amikor már minden üvegtábla a helyén volt, és eltűntek az állványok, feltűnt, hogy a pláza csak nem akar megnyílni. Az újság is néha cikkezett róla, hogy valami zűr van a bevásárlóközpont, és a főváros közt. Nem igazán ástam bele magam, elkönyveltem egy újabb (igencsak látványos) panamának, de mivel most itt is írok róla, már kénytelen vagyok tényszerűen nyilatkozni. Nézzük tehát az Index ezzel foglalkozó cikkeit.

Az első cikkben megtudjuk, hogy a pláza egy bonyolult, átláthatatlan PPP konstrukció keretében épül(t), amely egyre inkább kezd úgy tűnni, hogy előnytelen a főváros számára. Hogy milyen szempontból, azt még nem tudjuk meg. Felmerülhet a kérdés: kinek a kije volt érdekelt akkor abban, hogy ez a szerződés megköttessen?

A második cikk már már elárulja, hogy a főváros a CET-re mutogat a késedelmes építés miatti kárért, az pedig vissza a fővárosra, mert az nem kötötte meg a közműszerződéseket. A holland tervezők azt is kifogásolták, hogy a komplexum nem az előrebocsátott minőségben készült el, attól függetlenül, hogy az építkezésen dolgozó 30 statikus szerint kivételesen jól sikerült.

A harmadik cikk szerint az üggyel már a fővárosi gazdasági bizottság foglalkozott, a negyedik cikkben pedig már pereli a fővárost a kivitelező, mondván, hogy annak nem volt joga lehívni a generálkivitelező számlájáról az egymilliárd forintos bankgaranciát. Közműszerződések továbbra sincsenek, viszont az építtető felvett jelzálogot az épületre, annak ellenére, hogy az eredeti szerződésben ennek tilalma kikötés volt a főváros részéről (menet közben módosítottak). Ja és a kivitelező a Fejlesztési Minisztériumhoz fordult a projekt felülvizsgálatáért. Kezd egy kicsit bonyolódni az én racionalitáshoz szokott mérnöki fejemnek. :D
Az ötödik cikkben a Porto Invest (a kivitelező) már elzárkózik a tárgyalások elől, és a fővárost vádolja az építkezés megakadásáért, a főváros viszont arra hivatkozva nem kötötte meg azokat a fránya közműszerződéseket, hogy a Porto nem készítette el az ideiglenes közműcsatlakozásokat. Ezaz, épületgépészet, ebbe tudok kapaszkodni.
A hatodik cikket már végig sem olvastam, túl gazdasági, a lényege, hogy Bagdy Gábor főpolgármester-helyettesnek nem állt jogkörében lehívni egyedül a bankgaranciát, viszont ezt a közgyűlés utólag jóváhagyja. Legalább ők tartsanak össze. A hetedik beszámolóban a Porto már tüntetni készül, ugyanis a késedelem, és a főváros nemfizetése miatt ők sem tudják kifizetni alvállalkozóikat, és mivel ez a jelentős volumenű projekt sok cégnek a közel egy éves bevételét jelenti, több alvállalkozó csődközelbe került. Bagdy-t olyan vádak is érték, hogy ki akarja véreztetni a projektet, majd átjátszani azt saját érdekeltjeinek. Ó, szürkegazdaság.. Gotta love it! Továbbá a Porto már megindította a pert a főváros ellen. A fővárosnak cikivé vált elfogadni a projektet, hiszen - mivel azon semmit nemdolgoztak 2010 december óta - azzal beismerné, hogy az épület valóban elkészült, és így azt is, hogy jogtalanul hívta le a bankgaranciát (mármint azon felül jogtalanul, hogy olyasvalaki hívta le, aki nem volt arra jogosult). Pikantériája a dolognak, hogy az épület az egyre elmérgesedő mutogatások kereszttüzében Építőipari Mesterdíjat kapott. Elképzelem, ahogy az öltönyös nyakkendős áll, és üvöltözik a keménykalapos biztonsági mellényessel, a háttérben pedig a szemüveges kárómintásmellényes szorongatja a díjat, és próbálja odaadni.
Ezáltal az üzlethelyiségek bérbeadása is csúszik, hiszen értékbecslésre sem volt idő, hogy alátámasszák a minimális bérleti díjakat, attól függetlenül, hogy az épület ekkor már fél éve kulcsrakészen áll. A főváros pedig Márton Imre (kivitelezők főnöke) vádaskodására visszavágva a cég offshore vonatkozásait kezdi firtatni.
A nyolcadik írás egész rövidke, arról számol be, hogy az alvállalkozók a fővárosi közgyűlés ülésén demonstráltak, követelték vissza azt a bizonyos bankgaranciát. A főváros, és a bankgaranciák.... valahogy mindig baj van belőle (Alstom metrók, ugye?). Következőnek megtudjuk, hogy az átadás-átvétel júliusban kezdetét vette, és ha nem merül fel komolyabb probléma, novemberre meg is nyílhat a komplexum. Most először találkozunk a jelenben is reális időponttal.
Július hetedikén az Állam lelkiismerete, az Ászok Ásza (Állami Számvevőszék) is beszállt a buliba, és feljelentést tett ismeretlen tettesek ellen, különösen nagy vagyoni hátrány okozása, hűtlen kezelés, és egyéb ilyenkor gyakran ismételgetett vádpontokkal. Az ekkoriban megjelenő fehér könyv szerint a CET Budapest egyik legsúlyosabb problémája, bár ha engem kérdeznek, amíg a 4-es metró épül, erre a címre SEMMI MÁS nem pályázhat (erről majd egy másik posztban).
A már ki tudja, hányadik cikkben a Porto Invest definíciójában utasítja vissza az ellene felvonultatott vádakat, és elég meggyőző érveket sorakoztat fel maga mellett: például azt, hogy a főváros egy fillér közpénz elköltése nélkül vált volna egy többmilliárdos beruházás tulajdonosává. Ha ez valóban így van, elég nagy hülyeség volt elkezdeni, és elmérgesíteni egy ilyen vitát. A kultúrpláza közben készen szomorkodik, a képeket érdemes megnézni.
Következőnek beszámolnak róla, hogy a műszaki átvétel nem valósulhatott meg bizonyos dokumentumok hiánya miatt. Eléggé úgy tűnik, hogy a főváros próbálja minél rosszabb színben feltűntetni a Porto-t, aki mellesleg visszautasítja a már korábban említett offshore vádakat.

Aztán új fejlemény történik: a Porto is bepereli a fővárost, nagyjából azokkala vádakkal, amellyel őt perbe fogta a főváros, és az Ász. Ezaz, most már mindenki beperelt mindenkit (igaz, az Ász a BRFK-nál, a Porto pedig a NNyI-nél), ez biztosan segít az ügy elsimitásában. A Porto továbbá egy szokatlanul durva hangvételű nyilatkozatban kéri számon Tarlóson Bagdy cselekedeteit.

A nyár utolsó napján a Porto-nak elege lett, és felmondta a közszolgálati szerződést a főváros súlyos szerződésszegéseire hivatkozva. Ezután már elvi megállapodásról olvashatunk a Porto és a főváros közt (wow, ezek szerint még szóbaállnak egymással), mely többek közt tartalmazná a "gondolt át jobban" elvű érvénytelenítését a Porto korábbi szerződésfelmondásának. Ez az ügy egyáltalán nem kusza, még teljesen a történések ura vagyok.
És amilyen viszonylag bíztató volt ez a legutóbbi állás, a legfrissebb beszámolóból pedig kiderül, hogy a főváros kb. fizikailag akarta elfoglalni az épületet, de ezt a beruházó biztonsági emberei nem engedték. Rövid farkasszemezés, és szócsata után a főváros végül távozott. Ebből az egész történetből két dolgot szűrtem le.

1: Igaz, hogy közlekedésmérnökként (ha az országban maradok) nagy valószínűséggel az állami szférában kötök ki, hiszen a közlekedés szervezése, tervezése állami kötelesség (és érdek), ettől függetlenül beruházóként ötvenháromszor is meggondolnám, hogy lepaktálok-e Budapesttel. Ugyanígy elmérgesedett a vita a francia Alstommal is a metrókocsik ügyében. Úgy tűnik, Budapest nem tud tárgyalni.

2: Ismét tervbe vettem, hogy írok a bürokráciáról, pontosabban arról, mennyire túlnőtte az embert. Régen (igazán régen, amikor az embernek ha kellett valami, megcsinálta ő maga) elképzelhetetlen volt, hogy ott van egy épület, használatra kész, és nem használják, mert nem lehet.
És mindez milyen békésnek tűnik az egyetem kampuszáról. A nagy bálna csak pihen, sütkérezik a napon, nézi a hajókat... Várja, mi lesz vele. Ha pedig magáról az épületről akarnék beszélni: manapság úgy tűnik, általános elv, hogy ha építészetileg nagyot akarunk alkotni, valami teljesen abszurd alakú, vagy fizikát meghazudtoló építménnyel kell előállnunk. A CET egyáltalán nem illik a Duna-part képébe, de még a két vámraktár épület közé sem. Önmagában még megkockáztatnám, hogy szép, de nem lenne szabad felelőtlenül beletervezni mindenféle épületet egy egyébként egységes városképbe.

Az alsó két kép forrása az Index.hu